Szerző: deveraux Dátum: 2010. július 16., péntek 4:20
off:
szóval én úgy állok hozzá a facebookhoz, hogy nem nagyon bízom meg benne, főleg a februári nyilatkozat után, miszerint kiadhatják cégeknek a személyes adatokat
hát mondom oké, csináljunk egy facebookot művésznévvel, az úgyis kell mert "trendi"
megadtam az e-mailemet, a művésznevem (saját névhez is azt írtam be), erre kihoz egy oldal embert akit ismerhetek.
ez eddig mind szép és jó, az a baj, hogy igazából csak egy embert nem ismertem arról az oldalról, de ő is arra az egyetemre jár, ahova én
nagyja ember fent van msnen, de pl. volt olyan, akivel haveromnál találkoztam bejelölt myvipen, és kb. ennyit kommunikáltunk, ez is volt 3 éve. myvipem töröltem vagy 3 hónapja. vagy pl. viki, beszéltem vele egyszer msnen, azt se tudtam hogy ki ő, most meg itt van, hogy ismerhetem. bocsi, de ezt a facebook honnan tudja? mert nem hiszem, hogy ezeknek az embereknek a profiljába benne lenne a művésznevem, vagy az e-mail címem.
szóval mostmár jogosnak érzem a félelmet a facebook iránt, azután, hogy a cuccaimban turkál, úgy, hogy nem engedtem meg neki. ezek az infok ugyanis nincsenek kint az interneten, hogy google bácsi megmondja a frankót. az msn, meg a myvip is zárt, olyan überszuper programot meg nem tudnak írni, ami csak így kitalálja, hogy kiket ismerek
Nothing lasts... nothing lasts.
Everything is changing into something else.
Nothing's wrong. Nothing is wrong.
Everything is on track.
William Blake said nothing is lost and I believe that we all move on.